Az államtitkár kifejtette: a munkaerő-kereslet növekedése a gazdaság folyamatos bővülésének, a kormány foglalkoztatást és gazdasági növekedést támogató intézkedéseinek köszönhető.

A 2017-es adócsomagban több, a munkaerő mobilitását ösztönző, a munkába járás terheit csökkentő kedvezmény van, amelyeket a jövő évi költségvetésbe is beépítettek. Hozzátette, más területeken is intézkedésekre van szükség, például a szakképzés átalakítására és a felnőttképzés kiszélesítésére.

Komoly munkaerőhiány van

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt mondta, bíznak abban, hogy az elmúlt időszak reálkereset-növekedésének és a bejelentett támogatásoknak a hatására mérséklődik az európai munkaerőpiac elszívó hatása, és élénkülni fog az országhatáron belüli mobilitás.

Cseresnyés Péter felidézte, hogy a foglalkoztatási adatok folyamatosan javulnak, több mint 4 millióan dolgoznak, a versenyszféra 2016 elején több mint 300 ezerrel több embert foglalkoztatott, mint 2010-ben, összességében pedig 550 ezerrel dolgoznak többen.

Egyes területeken - főleg Nyugat-Magyarország északi részén, Győr és Szombathely térségében - már hiány van a szakképzett munkaerőből. A mobilitás elősegítésére jövőre 10 milliárd forintnyi adókedvezményben részesülnek a munkáltatók és a munkavállalók.

Az államtitkár elmondta, a 2012 októberében bevezetett lakhatási támogatásra eddig 2 milliárd forintot fordítottak és közel 2800 személy foglalkoztatását segítették elő. A jövő évi költségvetésben ennek keretösszege 10 milliárd forintra emelkedik.

Magasabb benzinköltség, adómentesség, lakhatási támogatás

A 2017-es adócsomag szerint emelkedik a saját gépkocsival történő munkába járás költségtérítése, a munkáltató a mostani kilométerenkénti 9 forinttal szemben kilométerenként 15 forintot adhat adómentesen a munkavállalónak. Ez az államtitkár szerint több százezer embert érint, és 7,5-8 milliárd forint kiadást jelent a költségvetésnek.

További változás, hogy a munkásszállókon történő elhelyezéskor az adómentességhez elég, ha egy lakóhelyiségben egy munkavállaló lakik, míg most két embert kell egy szobában elhelyezni ehhez.

A foglalkoztatás első öt évében - a törvényben rögzített feltételek teljesítése esetén - adómentes lesz a munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás meghatározott része. Az adómentes támogatás maximális összege a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40, második 24 hónapjában a minimálbér 25, az azt követő 12 hónapban pedig a minimálbér 15 százaléka.

A mobilitási lakhatási támogatás összegét, továbbá a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére az adóévben elszámolt költséget, ráfordítást társasági adóalapot csökkentő tételként lehet elszámolni.

Vagyis a vállalkozások a jövőben nemcsak költségként számolhatják el ezeket a kiadásokat, hanem a társasági adóalapjukat is csökkenthetik velük. Például az a vállalkozó, aki 1 millió forintot ad a munkavállalók bérleti díjába, az 1 millió forintot levonhatja költségként a bevételekből, majd adózás előtti eredményét is csökkentheti ugyanazzal az 1 millió forinttal.

Az államtitkár kérdésekre válaszolva azt mondta, a munkaerő-mobilitást ösztönző további lépéseket akkor lehet tenni, ha a gazdasági növekedés ezt támogatja, és a költségvetés megengedi.

Vonatkozó részek a T/10537. számú, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatból

3) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki: (Az adózás előtti eredményt csökkenti:) „k) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, l) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költség, ráfordítás, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pontja a következő 2.11. alponttal egészül ki: (A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:) „

2.11. az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből a) a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,

b) a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát, c) a foglakoztatás b) pont szerinti időszakát követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát meg nem haladó összeg, figyelemmel a 9. pont 9.7. alpont előírásaira is.” 

(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.)

„9.7. A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok

9.7.1. A lakhatási támogatás havi értékeként a) a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész, b) a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész, c) a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész vehető figyelembe.

9.7.2. A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja a) akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetben az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja, b) aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás folyósításának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

9.7.3. Amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.

9.7.4. A munkavállaló a 9.7.2. és 9.7.3. alpont szerinti feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltatónak nyilatkozatot tesz. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy az adóhatóság határozatában az egyébként a munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.

9.7.5. A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok alkalmazásában a) ugyanazon munkáltatónak minősül az a személy is, aki (amely) a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása, b) nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll.

9.7.6. A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.”

Az indoklás szerint a munkaerő mobilitás ösztönző intézkedéscsomaggal a vállalkozások és a munkavállalók összességében 9 milliárd forintot nyernek. A gépkocsival történő munkába járás költségtérítése 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik.
A mobilitási célú lakhatási adókedvezmény mellett a társasági adóban is kedvezményes megítélés alá esnek a munkásszállás kialakításának és fenntartásának a kiadásai.

ado.hu, hirado.hu