Valószínűleg sokan ismerik azt az érzést, amikor egy-egy kedves tárgy apró darabja elveszik, eltörik, ezáltal az egész használhatatlanná válik, de a hiányzó részt beszerezni már reménytelen. Le kell cserélni egy szekrénysort egy letört kilincs miatt? Ma már nem. 3D-s nyomtatóval egyedi darabok is egyszerűen, gyorsan és olcsón gyárthatók. Az amerikai Lowe’s lakberendezési áruházban rendelhetők személyre szabott termékek; a Leopoly által fejlesztett szoftverrel megtervezik, majd le is gyártják azokat. Csak a vállalkozói kedven és a keresleten múlik, mennyire lesznek a hasonló szolgáltatások életünk részei bárhol a világon.
A jövő már a jelenünket formálja
Persze meg is fordíthatjuk a kérdést, vállalkozói oldalról vizsgálva a lehetőségeket. Vajon hány olyan cég készült úgy az ünnepi időszakra, hogy – a nem nyersanyaghiány érintette – egyedi iégnyek szerint konfigurált kollekcióit a beérkező megrendelések függvényében gyártotta le? Pont annyit, olyan összetételben, amelyre kereslet volt. Mindezt persze a megfelelő határidőkkel. Mekkora eredményjavulást hozhatott a szinte nullára csökkent selejt? És mennyit jelenthet a jövőbeni működés szempontjából vevőik elégedettsége, akik pont azt és annyit kaptak, amire szükségük volt – időben? Az egyszerű válasz a kérdésre vélhetően az, hogy sokat, bár a konkrét összegek persze jelentősen eltérhetnek. Az e-kereskedelem jelenlegi elterjedtsége, a gyártási folyamatok automatizálhatósága révén ma már szinte nincs olyan iparág, ahol ne lenne erre mód.
Ahogy már egyre több területen van arra is lehetőség, hogy bizonyos „váratlan” eseményeket előre lássunk. Az Otis felvonóit például már érzékelőkkel látják el, amelyek felhőbe küldött adatait a cég folyamatosan elemzi, és prediktív karbantartási szolgáltatást kapcsol termékeihez. Tehát nemcsak a korábbiaknál megbízhatóbban működő eszközt gyárt, hanem bővült a tevékenysége, a szolgáltatás új, hosszú távú jövedelemforrást is jelent a vállalat számára. Sorolhatnánk a további izgalmas példákat a jelenből arra, milyen jövőt hoz számunkra az élet minden területét átszőve az ipar 4.0. Ahhoz azonban, hogy mélyebben megértsük azt, ami körülöttünk történik, érdemes tömören visszatekinteni az elmúlt évtizedre.
Az ipar 4.0 első évtizede
Az Ipar 4.0 fogalmat 2011-ben ismerhette meg a világ a legnagyobb ipari technológiai kiállításon, Hannoverben. A helyszín persze nem véletlen. Az élen járó iparral rendelkező Németországban ekkor már felismerték, hogy a technológiai fejlődés ugyanúgy átalakítja majd a gazdaságot, mint tette a gőzgépek (Ipar 1.0), az elektromosság (Ipar 2.0), a számítógépek használata (Ipar 3.0) az iparban.
BIZTOSÍTANI AKARTÁK EBBEN A GYORSAN FORMÁLÓDÓ VILÁGBAN AZT, HOGY FEJLETT IPARUK MEGŐRIZZE VEZETŐ HELYÉT, ÉS HOGY KÉPESEK LEGYENEK HATÉKONYAN REAGÁLNI A KÍNAI TÖMEGTERMELÉSRE.
Hasonló folyamatok játszódtak le a világ más területein is szinte az európai eseményekkel egy időben, természetesen a helyi gazdasági logika és társadalom sajátosságainak megfelelő módon. Az Egyesült Államokban például a nagy ipari szereplők álltak a változás élére a szabványok kialakítása és a törvényi háttér megteremtése érdekében. Gyors ütemben teret nyert a nagy szervezetek közötti együttműködés is: a német Platform Industrie 4.0 és az amerikai Ipari Internet Konzorcium 2015. óta dolgozik közösen a digitális architektúrák összehangolásában – jelenleg már több mint 30 ország tagjai képviseltetik magukat e munkában. Mindeközben az ázsiai piaci szereplők hasonló törekvéseket indítanak a fejlesztések átláthatósága, a minőség javítása, valamint a költségek csökkentése érdekében.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi indokolja ezt az emberiség történetében talán még soha nem látott közös technológiai gondolkodást a jövő formálásában. A válasz a kérdésre összetett.
Átalakul az egész életünk
A digitalizációnak köszönhetően mind több rendszer kapcsolódik össze, és megváltoznak a mindennapok, a legtöbbünk számára átalakul analóg világban kezdett életünk. Jól mutatják ezt azon technológiák is, amelyek fémjelzik az utat:
Az Ipar 4.0 megvalósítja az egyedi tömeggyártást, lehetővé teszi a rugalmas gyártást, és fenntarthatóbbá teszi az egyre növekvő igényekre adott termelést. A legújabb technológiáknak köszönhetően már a mikuláscsomagnak is kiszámítható, publikálható a CO2-lábnyoma, mely megkülönböztető tényező lehet az egyre környezettudatosabb vásárlók számára. A transzparencia közelebb vihet a fontos társadalmi problémák megoldásához is.
Rugalmas alkalmazkodás
Szép gondolatok, de mi van akkor, amikor hirtelen megváltozik a világ? – merülhet fel a kérdés. Érdemes megnézni, hogy a koronavírus-járvány milyen hatással volt a technológiai fejlődésben élenjáró cégekre. Az Ipar 4.0 bajnokait tömörítő Global Lighthouse Network (GLN) tagjainak 93 százaléka a pandémia évében, 2020-ban is képes volt új bevételi forrásokat találni és növekedni. A Világgazdasági Fórum és a McKinsey Company által összeállított GLN a legjobb gyakorlatokat sikerrel alkalmazó gyártókat, az Ipar 4.0 „globális világítótornyait” gyűjti össze. Immár 95 cég tartozik ebbe a körbe. A GLN tagjai között volt olyan vállalat, amely termelése tavaly 140 százalékkal nőtt, de a rekorder 250 százalékos javulásról számolt be. Másutt 99 százalékkal csökkentették az átfutási időt, de volt példa a raktárkészlet 80 százalékos visszaszorítására, illetve a CO2-kibocsátás 97 százalékos mérséklésére is.
A GLN tagja 2021 óta cégünk ambergi üzeme, ahol 1200 terméket gyártanak. A gyártási folyamatban egy napon belül átlagosan 350 változást hajtanak végre az aktuális igények függvényében, az összes rendszerrel összhangban. A zökkenőmentes működéshez körülbelül 50 millió adatot elemeznek folyamatosan. A bevezetett innovációknak köszönhetően – kétszeres termékkomplexitás mellett – úgy nőtt tavaly mintegy 40 százalékkal a gyártási teljesítmény, hogy az áramfogyasztás nem lett magasabb.
A ROBOTIKA MÁSFÉLSZERESÉRE EMELTE A MUNKAERŐ HATÉKONYSÁGÁT, A SZÉLESEBB KÖRŰ DIGITALIZÁCIÓ EREDMÉNYEKÉNT PEDIG 30 SZÁZALÉKKAL NŐTT A MÉRNÖKI TEVÉKENYSÉGEK TELJESÍTMÉNYE.
Fenntartható fejlődés
Nem csak a nagy iparvállalatok számára nyit azonban új lehetőségeket az Ipar 4.0. A példák sorában mindenképpen helyet követelnek maguknak az autonóm járművek, a közösségi, megosztás alapú közlekedés új távlatai – például az, hogy a járművek közötti kommunikáció lehetővé teszi a forgalom optimalizálását, ahogyan azt már megtapasztalhatjuk. A negyedik ipari forradalom ikonikus terméke – a kriptodevizák elterjedésével széles körben ismertté vált – blokklánc alapú szerződéses megállapodások pontosabbá, hitelesebbé teszik a folyamatokat. Új távlatok nyílnak az egészségügyben a viselhető eszközökkel, de műtét is végrehajtható már oly módon, hogy az orvos akár több száz kilométerre van páciensétől.
KIJELENTHETŐ, HOGY MINDEN GAZDASÁG SZÁMÁRA ELENGEDHETETLEN, HOGY LÉPÉST TARTSON EZZEL A FEJLŐDÉSSEL.
Újraiparosítási stratégia Magyarországon
Magyarország időben ébredt. Már a 2011-es hannoveri vásárt követően szakértői munkacsoport jött létre, amelynek tagjai – német mintára, de a helyi sajátosságokat is figyelembe véve – kidolgozták az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformot. A kormány 2016-ben elfogadta az újraiparosítási stratégiát, amely innovatív ipari programot Irinyi Jánosról nevezték el. A kitűzött cél, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legerősebb ipari országává váljon, az ágazat GDP-hez való hozzájárulása elérje a 30 százalékot. Ehhez innovációvezérelt gazdaságra, magasan képzett munkaerőre, nagyobb hozzáadott értékre, exportorientációra és kiegyensúlyozott fejlődésre van szükség a tervben megjelölt pálya szerint, 2020-ig és azt követően a megtermelt össztermék évi 4-5 százalékos növekedése mellett.
A 2016–2020 közötti digitalizációs stratégia szerves részét képezte a technológiai platform, amelynek feladata gyakorlati és elméleti ismeretek átadásával támogatni a vállalkozások automatizációs és digitalizációs fejlesztési törekvéseit. A programban több mint háromszáz kis- és közepes vállalkozás vett részt. Elindult a Modern Gyárak Éjszakája, amelybe bevontak 25 gyárat, emellett mobil demonstrációs eszközökkel országjárásuk során 50 helyszínen mutatták be a különböző vállalati digitalizációs lehetőségeket. A képzésekkel kétszáz vállalkozáshoz jutottak el.
A 2016–2021 között tartó időszakot váltotta az idén elfogadott, az unió S3-ra (Smart Specialization Strategy) épülő Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia. Ebben hangsúlyos a kutatás-innováció erősítése, a digitalizáció és a kis- és középvállalatok növekedése. A kormány célja az, hogy az innovációs ökoszisztéma értékteremtő képessége és a vállalati szektor termelékenységének erőteljes növelése révén 2030-ra Európa jelentős innovátorai közé zárkózzunk fel.
Kevés még az innovátor a gazdaságban
Annak értékeléséhez, hogy az első tíz esztendőben Magyarország meddig jutott el a kitűzött célok megvalósításában, kevés adat áll rendelkezésre. Az elmúlt évtizedben az ipar hozzájárulása a magyar gazdaság teljesítményéhez (a GDP-hez) érdemben nem változott: a 2010-es 25,6 százalékról az évtized közepéig 27,1 százalékra emelkedett ennek aránya, 2019-re azonban 23,7 százalékra esett, és onnan 2020 végig 24,2 százalékig kapaszkodott vissza.
Forrás: ÁSZ- ELEMZÉS Az ipar hozzájárulása a gazdasági növekedéshez, 2021
Noha az ipar hozzájárulása növekedett, az Irinyi-tervben kitűzött 30 százalékos cél közelítése egyelőre nem járt sikerrel, bár ebben jelentős szerepe volt a koronavírus-járvány hatásainak is. Az innováció térnyerésében és a digitális készségek fejlesztésében ugyanakkor nem állunk jól, melyeket az ipar 4.0 egyfajta mérőszámainak tekinthetünk.
JELENLEG MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG INNOVÁCIÓS EREDMÉNYTÁBLÁJA (EUROPEAN INNOVATION SCOREBOARD, EIS) ALAPJÁN AZ UNIÓN BELÜL A LEMARADÓK CSOPORTJÁBA TARTOZIK.
Hazánk összesített innovációs mutatója 2021-ben az uniós átlag 67,9 százaléka volt, mindössze 5 ország (Szlovákia, Lengyelország, Litvánia, Bulgária és Románia) helyezése gyengébb a 27 tagállam közül.
Az Európai Bizottság digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója, a DESI-index szerint pedig Magyarország 2021-ben a 23. helyen áll az EU–27-ek rangsorában. Átlag fölötti teljesítményt a széles sávú internet hozzáférésben ért el hazánk. A lakosság szűk fele, 49 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel (az uniós átlag 56%). A kis- és középvállalatoknak 46 százalékát jellemzi legalább alapszintű digitális intenzitás, szemben a 60 százalékos uniós átlaggal. Alacsony továbbá a kulcsfontosságú digitális technológiák (nagy adathalmazok, mesterséges intelligencia és felhő) elterjedtsége.
Hiányzó tudás
A kitűzött ambiciózus célok megvalósításának alapvető feltétele, hogy megfelelő számú, jól képzett, magas digitális tudásszintű munkaerő álljon rendelkezésre. A munkaerőpiac azonban már most is feszes: az elmúlt öt évben megduplázódott az IT-szakemberek iránti kereslet. Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének januárban publikált kutatása szerint a felmérés idején kilencezer betöltetlen informatikai álláshely volt Magyarországon, és két éven belül további 34–44 ezer főt tudna foglalkoztatni a piac.
A DIGITÁLISAN MAGAS SZINTEN FELKÉSZÜLT (KÖZÉP- ÉS FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ) MUNKAVÁLLALÓK IRÁNTI IGÉNY PEDIG A SZAKMAI SZERVEZET SZERINT ÖSSZESSÉGÉBEN TÖBB SZÁZEZER FŐ LEHET.
A képzés területén azonban – ahogy arra a McKinsey tanulmányában figyelmeztetett – 2014 és 2019 között – a kívánt folyamatokkal ellentétesen – csökkent a szakképzett és a felsőfokú végzettséget szerzők aránya. (Előbbi 31,6 százalékról 30,5 százalékra, utóbbi 19,4 százalékról, 18,6 százalékra.) Mindeközben az évtized végéig Magyarországon összesen egymillió munkahelyre lehet hatással az automatizálás. A jelenlegi technológiákkal a magyar munkaórák 49 százaléka automatizálható, amely magasabb a 44 százalékos európai átlagnál, összefüggésben azzal, hogy a termelői mixben viszonylag nagy az összeszerelő üzemek aránya.
Sürgősen lépni kell a képzésben
Ahogy korábban itt már kifejtettem, a szakemberek hiánya lehet a gátja az ipar 4.0 további fejlődésének Magyarországon. Az ambiciózus célok megvalósításához a képzésben, a készségek fejlesztésében lépéseket kell tenni. A modern eszközöket szükséges irányítani, karbantartani, amihez az informatikusok, mérnökök mellett technikusokra, jól képzett kékgallérosokra is szükség van. Nagyon sokra!
MINÉL ERŐTELJESEBBEN KONCENTRÁL EGY ORSZÁG A FEJLETT TECHNOLÓGIA MEGHONOSÍTÁSÁRA, ANNÁL NAGYOBB FIGYELMET KELL FORDÍTANI AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEKRE.
A negyedik ipari forradalom vívmányait használni készülő fiataloknak olyan körülmények között kell tanulniuk, ahol lehetőségük nyílik találkozni a modern technológia eszközeivel, ahol fel tudnak készülni azokra a kihívásokra, amelyekkel munkájuk során szembesülni fognak. A nagy világcégektől elvárható, hogy részt vegyenek a képzésekben, akár a források, eszközök biztosításával, akár gyakorlati alkalmazások bemutatásával. Ahhoz azonban, hogy ez az ország vonzó legyen a fejlődés éllovasainak, elengedhetetlen a magas szinten képződő munkaerő, tehát komplex stratégiára kidolgozására és megvalósítására van szükség a képzésben. Ennek az oktatás minden szintjére ki kell terjednie. „Smart” módon.
Forrás: Jeránek Tamás, Siemens (portfolio.hu)
Tíz éve, a világ legnagyobb ipari technológiai vásárán, a Hannover Messen találkozhattak először a meghatározó piaci szereplők az Ipar 4.0 fogalommal. A negyedik ipari forradalom vívmányai azóta sok területen szinte teljesen átformálták az életünket, gondolkodásunkat, korábban soha nem tapasztalt lehetőségeket nyitva egy fenntarthatóbb, egészségesebb, emberibb jövő felé.
Tovább »