Satya Prakash, a GrayMatter európai ügyvezetője szerint az iparban a fejlődő országok most kezdenek ráébredni arra, hogy mennyire fontos az adatok "megszerzése", és ez a növekvő adatigény Ázsiában is épp úgy jellemző, mint Európában. A magyar kormány az Irinyi-tervben hét kiemelten fejlesztendő területet jelölt meg, köztük a járműgyártást, azzal a céllal, hogy az ipari termelés GDP-hez való hozzájárulása 2020-ra a mostani 24 százalékról 30 százalékra emelkedjen. 

Miért vagyunk lemaradva?

Hermán Lajos, a Bosch Rexroth régióvezetője úgy látja, hogy a multinacionális háttér biztosít támogatást az ipari folyamatok digitalizációjához, de ennek megfelelően az elvárások is nagyobbak. A kkv-s szemszöget képviselő Rédai István, a Titán '94 Kft. gyárigazgatója szerint kkv-szinten el vagyunk maradva az ipari digitalizációval, egyrészt mert nálunk konzervatívabbak a termelési koncepciók, mint a világ fejlettebb országaiban. A lemaradás másik oka, hogy a szükséges eszközök ugyan hozzáférhetőek, egy ilyen rendszer integrációjának a beruházási igénye igen magas, illetve az ehhez szükséges kompetenciák sem teljesen elérhetőek a magyar munkaerőpiacon.

Mérnökök végzik, de nem az ő feladatuk lenne

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy egyértelműen szakember hiány van Magyarországon az ipari digitalizáció területén, ezért az érintett cégek kénytelenek mérnökökre bízni olyan feladatokat, amiket nem nekik kéne ellátni, és ezzel kompetenciákat vesznek el a saját fejlesztéseiktől. 

A probléma gyökere, hogy középszintű és technikusi szakemberi gárdát nem képez semmilyen digitalizációval kapcsolatos oktatási intézmény. Az ezzel kapcsolatos lépések nagyban elősegítenék a magyar ipari termelés modernizációs folyamatait.

portfolio.hu