A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Kutatás-fejlesztés nevet viselő, szerdán publikált tanulmánya szerint 2016 és 2018 között a 10 fő feletti vállalkozások 29 százaléka végzett innovációs tevékenységet Magyarországon, 12 százalékuk K+F-alapú, 17 százalékuk nem K+F-alapú tevékenységet. Mind a kkv-k, mind a nagyvállalkozások körében nőtt a kutatás-fejlesztés-innováció (KFI) célú együttműködésben részt vevő vállalkozások aránya.

 

27-ből a 22. helyen

 

Magyarország a 2019-es európai innovációs rangsorban a 27 tagország közül a 22. helyet foglalta el, és továbbra is a mérsékelt innovátor országok között szerepelt. (Ez azt jelenti, hogy az országok az unió egy adott évi innovációs átlagos teljesítményének 50–95 százalékát érik.)

 

A tavalyi innovációs index alapján öt ország került be a vezető innovátorok közé: a skandináv tagállamok, Hollandia és Luxemburg. A visegrádi országok mindegyike mérsékelt innovátornak tekinthető, közülük a 16. helyen szereplő Csehország pozíciója a legelőkelőbb, Szlovákia Magyarország előtt közvetlenül, a 21. helyen, Lengyelország pedig Magyarország mögött, a 24. helyen állt.

 

Élen a lengyelek

 

Az egyes tagországok fejlődési ütemében jelentős különbségek vannak – jegyzi meg a KSH elemzése. Magyarország 7,5 százalékponttal növelte innovációs teljesítményét, ami megközelítette az unió fejlődési ütemét, ezzel az unió 2012-es átlagteljesítményének 72 százalékán álltunk 2019-ben.

 

A V4-ek közül Szlovákiában volt a legkisebb (2,1 százalékpontos) növekedés 2012–2019 között, így állt 2019-ben Szlovákia és Magyarország azonos szinten az unió 2012-es teljesítményéhez képest. Lengyelország növelte innovációs teljesítményét a leggyorsabban (13 százalékponttal).

 

A K+F-ráfordítások összege meghaladta a 700 milliárd forintot

 

Magyarországon a kutatás-fejlesztési ráfordítások folyó áron számított összege az elmúlt években (2016-ot visszaesést leszámítva) folyamatosan emelkedett, és 2019-ben elérte a 702 milliárd forintot. Ez több mint kétszerese a 2010. évinek. A K+F-ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 2019-ben 1,48 százalék volt, 0,36 százalékponttal magasabb, mint tíz évvel korábban. A kutatás-fejlesztés pénzügyi forrásainak szerkezete az elmúlt tíz évben alapvetően a vállalkozói finanszírozás irányába tolódott el.

 

Honnan jön rá a pénz?

 

Az elemzés arra is kitér, hogy évről évre nő az államháztartási forrásból származó K+F-célú támogatások mértéke és annak felhasználása is. Ugyanakkor – a vállalkozási szerepvállalás előretörése miatt – a teljes K+F-ráfordítások állami költségvetésből finanszírozott hányada 39-ről 33 százalékra csökkent tíz év alatt.

 

A költségvetés kutatás-fejlesztést ösztönző törekvése döntő részt pályázati úton elnyerhető támogatások révén valósul meg. Ennek két kiemelkedő támogatási formája az operatív programokon és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFIA) témapályázatain keresztül érhető el a K+F-tevékenységet végzők számára:

 

• Az operatív programok elsősorban a vállalkozásokat és főleg a kísérleti fejlesztést kívánják ösztönözni, amelyekből 2019-ben 79 milliárd forintot használtak fel, az összes költségvetési forrás egyharmadát. Ebből 55 milliárd forint a vállalkozási szektorban realizálódott. Ez az összeg a vállalkozási szektor költségvetési forrásból felhasznált ráfordításainak 63 százalékát tette ki.
• A NKFIA mindhárom szektor tudományos tevékenységét támogatja. Ezen belül rendkívül fontos – szinte kizárólagos – az alapkutatások ösztönzése, ami az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) pályázatokon keresztül valósul meg. 2019-ben az NKFIA-ból elnyert pályázatokból 54 milliárd forintot használtak fel a kutatóhelyek. Ennek 51 százalékát a vállalkozási, 30 százalékát a felsőoktatási, 18 százalékát a költségvetési szektorban költötték el.

A K+F-statisztika ez évtől külön forrásként vizsgálja a K+F-célra a felsőoktatásból származó pénzeszközöket. Az innen származó pénzeszközök 2019-ben alig haladták meg a teljes K+F-ráfordítások 0,2 százalékát, 1,5 milliárd forintot.

 

• A nonprofit szervezetektől származó pénzeszközök egyébként is alacsony aránya kissé, 0,4 százalékponttal csökkent.
• A külföldről közvetlenül érkezett K+F-ráfordítások aránya 1 százalékponttal növekedett az elmúlt 9 évben.
• A vállalkozási szektor költi a legtöbbet kutatásra – egyre többen foglalkoznak K+F-fel

 

A felhasználási helyek szerint vizsgálva a vállalkozási szektor 2010–2019 között csaknem megháromszorozta K+F-célú ráfordításait, ezzel a kutatás, fejlesztés húzó szegmensévé vált. A felsőoktatásban másfélszer, az állami szektorban egyötödével fordítottak többet kutatás-fejlesztésre, mint tíz évvel ezelőtt.

 

Az elemzésből kiolvasható pozitív változás, hogy 2019-re a kutatás-fejlesztést végző hazai vállalkozások száma másfélszeresére (2082 darabra), míg a K+F-ráfordításuk közel háromszorosára (527 milliárd forintra) nőtt az elmúlt tíz évben.

 

Ugyanakkor a K+F-tevékenységet végző vállalkozások koncentrációja igen magas volt 2019-ben. A Top 100 vállalkozásnál költötték el a teljes nemzetgazdaság K+F-ráfordításának több mint kétharmadát, ezek foglalkoztatták a kutatás-fejlesztésben dolgozók több mint felét, és a kutatók több mint 60 százalékát.

 

Húzóerő a nagyoknál

 

2019-ben a kutatás-fejlesztést végző vállalkozások 83 százaléka került kkv besorolás alá, amelyek összességében 168 milliárd forintot, a teljes vállalkozási szektor kutatás-fejlesztési ráfordításainak 32 százalékát használták fel. Ezen belül a kisvállalkozások képviselték a legjelentősebb csoportot (44%) 77 milliárdos K+F-ráfordítással, amiből 34 milliárd forint hazai pályázati forrásból származott.

 

A mikrovállalkozások aránya 37 százalék, K+F-ráfordításuk 23 milliárd forint volt, aminek közel a felét, 9,7 milliárd forintot hazai pályázati forrásból finanszíroztak. A kkv-kon belül 19 százalék volt a kutatás-fejlesztést végző középvállalkozások aránya, amelyek több mint 67 milliárdot fordítottak kutatás-fejlesztésre, aminek a 38 százaléka hazai pályázati forrás volt.

 

A vállalkozási szektor húzóereje a nagy vállalkozásoknál van, amelyek a kutatóhelyek csupán 17 százalékát, viszont a teljes szektor K+F-ráfordításának 68 százalékát adták.

 

A műszaki tudományok uralják a tudományos életet

 

A műszaki tudományok területén a kutatásokra több mint két és félszer annyit fordítottak, mint 2010-ben. Az itt felhasznált pénzeszközök a teljes K+F-ráfordítás 61 százalékát tették ki 2019-ben. Hasonlóan nagy fejlődés volt a természettudományok terén: a 2010. évi ráfordítások kétszeresét használták fel, ami az összes K+F-ráfordítás 22 százaléka volt.

 

Az orvostudományok területén szintén megkétszereződött a felhasznált pénzeszközök volumene (6,6%). Az agrár kutatás-fejlesztési tevékenységekre másfélszer nagyobb összeget fordítottak, mint tíz évvel ezelőtt, a K+F-ráfordítások 4,5 százalékát. A bölcsészettudományi és társadalomtudományi kutatásokra másfélszer, illetve 20 százalékkal többet, a 2019. évi K+F-ráfordítások 2,6, illetve 3,5 százalékát költötték.

 

A KSH elemzése arra is kitért, hány főt fogalalkoztat a szektor. Eszerint kutatás-fejlesztéssel foglalkozók teljes létszám megközelítette a 85 ezer főt, ebből az állományban foglalkoztatottak (belső létszám) közel 71 ezer főt tettek ki.

 

Forrás: piacesprofit.hu