A jelentés látványosan bemutatja, hogy ez a 468 milliárd forint milyen forrásokból érkezik és hogy mely szektorban (államháztartás, vállalkozás, felsőoktatás) használták fel.
Az adatokból az is megállapítható, hogy a K+F-tevékenység szerepe, változásának intenzitása szektoronként lényegesen eltért. A vállalkozások keretében működő kutatóhelyek egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert, miközben a felsőoktatási és az államháztartási szektorra a lassú, de többé-kevésbé folyamatos visszaszorulás a jellemző.
Az innováció mindegyik típusáról elmondható, hogy a nagyobb vállalkozások jelentősebb hányadában vezették be azokat: a termékinnováció esetében 3,3, az eljárásinnováció esetében 4,3-szeres az eltérés a nagyvállalatok javára.
A nemzetgazdasági ágak, ágazatok K+F-ráfordításainak alakulásában változatlanul nagy a gyógyszergyártás szerepe (53,9 milliárd forint), ugyanakkor 2015-ben az egyéb természettudományi, műszaki tudományok területén végzett kutatások - 83,6 milliárdos ráfordításukkal - megelőzik azt - állapítja meg a KSH.
Kiemelkedően magas (66,7%) volt az újdonságot bevezető szervezetek részesedése a gyógyszeriparban és a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás területén (50%).
Tíz éve, a világ legnagyobb ipari technológiai vásárán, a Hannover Messen találkozhattak először a meghatározó piaci szereplők az Ipar 4.0 fogalommal. A negyedik ipari forradalom vívmányai azóta sok területen szinte teljesen átformálták az életünket, gondolkodásunkat, korábban soha nem tapasztalt lehetőségeket nyitva egy fenntarthatóbb, egészségesebb, emberibb jövő felé.
Tovább »