Videókonferencián mutatták be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakértői a 2021-2027-es uniós forráselosztási elképzeléseiket december közepén az Európai Bizottság szakértőinek. Ez tehát egy hosszú egyeztetési sorozat egyik állomása volt és a bemutatott mindössze 12 oldalas prezentációval a magyar illetékesek visszajelzést is akartak kapni arról, hogy a Bizottság által kigondolt célrendszer és a magyar elképzelések mennyire vannak összhangban.

Végleges kormányzati tervet már csak azért sem lehetett akkor bemutatni, mert még most sincs meg a kormánydöntés róla, azaz egyelőre több terv is az asztalon van. Ezt jelzi az is, hogy még nem eldöntött: 3, vagy esetleg akár 6 Operatív Program is legyen a következő uniós ciklusban.

Íme a források fő céljai

A fenti stratégiai megközelítések után lássuk, hogy az egyelőre bizonytalan volumenű uniós forrásokat milyen célokra akarja elosztani a kormány! Amint az alábbi táblázat mutatja: a 7 évre szóló uniós forrásoknak a legnagyobb arányát, 26%-ot innovációs és gazdaságfejlesztési célkitűzésekre tervezi költeni a kormány.

Ez a mostani Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programnak (GINOP) felelhet nagyjából meg, amelynek 30% körüli a mostani 7 éves cikluson belüli aránya, így tehát itt csak kis aránycsökkenés mutatkozik jelenleg. (A közvetlen gazdaságfejlesztésre a 2014-2020-as ciklusban elkölteni tervezett 60%-os arány több más Operatív Program számos beavatkozásából összességében adódik, de a jelenlegi információk alapján nem tudjuk még megállapítani, hogy ehhez a 60%-hoz képest mennyiben változik a 2021-2027-es ciklusban a tervezett forrásfelhasználási arány).

Íme a 3 alapvető Operatív Program

A kormány azt tervezi, hogy a 7 évre szóló keretet 3 operatív program segítségével használja fel: 43-43%-ot tervez allokálni a Versenyképes Gazdaság Ooperatív Programra (VGOP) és a Versenyképes Infrastruktúra Operatív Programra (VIOP) és további 14%-ot a Megújuló Humánerőforrás Operatív Programra (MEHOP).

A VGOP-n belül a legnagyobb, 13-13%-os arányban az üzletfejlesztésre és kulcsiparágak fejlesztésére, illetve kutatás-fejlesztési és innovációs célokra tervez költeni a kormány, és a fenntartható munkaerőpiac 6%-os súllyal a harmadik fő terület.

A VIOP-on belül a legnagyobb, 8-8-8%-os arányt a megújuló energiás gazdaság céljaira, a városi-elővárosi tiszta közlekedési megoldások erősítésére, továbbá a transz-európai (TEN-T) vasúti hálózatba illeszkedő vasúti projektek támogatására tervezi költeni a kormány.

A MEHOP-on belül a legnagyobb, 4%-os súlyt a társadalmi bevonást célzó programok finanszírozására tervezi elkülöníteni a kormány, majd 3%-os súllyal az oktatási, 2-2%-os súllyal az egészségügyi és szociális fejlesztések következnek a sorban.

Új integrált területi eszköz

Egy új, integrált területi eszközt is működtetni akar a kormány a 2021-2027-es ciklusban a fenti három Operatív Program célrendszerével párhuzamosan (azok megvalósítása egyúttal ezt a területi célrendszert is „kipipálná”), amely integrált eszköznek az alábbiak lennének a jellemzői: 1.) területileg és szektorok szintjén is átgondolt fejlesztési stratégia 2.) a 7 éves teljes országkeret 21%-át tenné ki ez az integrált területi eszköz, és ebből 7% lenne az Európai Bizottság által kijelölt ötödik szakpolitikai célkitűzés (PO5: a polgárokhoz közelebb álló Európa).

A prezentáció utolsó részéből is látszik, hogy még formálódik a végső fejlesztési stratégia, hiszen azt tartalmazza, hogy további 3 Operatív Programban is gondolkodik még a kormány:

a mostani TOP folytatásában, amelynek fókuszában a hátrányosabb helyzetű térségek célzott fejlesztése (300+445 település) mellett ugyanúgy felbukkan Budapest neve, illetve a turizmus és az örökségvédelem kérdése.

azon is gondolkodik a kormány, hogy az összes családi segítséget célzó programot egy külön OP-ba csomagolja, és így a család-munkahely egyensúlyát célzó programokat, a bölcsődefejlesztési célokat, a gyermekszületéssel kapcsolatos segítségnyújtást, a gyermeknevelési programokat, a hátrányos helyzetű családoknak szóló programokat egyben tudnák kezelni.

ugyanígy azon is gondolkodik még a kormány, hogy hatodik önálló OP-ként az e-kormányzattal, közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztéssel, továbbá az 5G hálózat kiépítésével kapcsolatos programokat is egybe gyúrja. Ebben az OP-ban olyan célokra lenne forrás, mint az e-kormányzat, a digitális közszolgáltatások fejlesztése, a közlekedési, energetikai és digitális IT-infrastruktúra fejlesztése.

Összességében tehát még nincs végleges kormányzati forráselosztási terv, de az várhatóan rövidesen,1-2 héten belül megszületik, és valóban hasznos lenne, ha ebbe a döntési folyamatba a kormány még bevonna minél több érdekelt felet, így akár az ellenzéki vezetésű intézményeket is. Ezzel is enyhíthetné azokat az aggodalmakat, hogy a 2021-2027-es EU-forrásokat politikai alapon igyekszik elosztani és ehhez igazítja hozzá a forráselosztás logikáját, szerkezetét.

portfolio.hu