A Portfolio elemzésének főbb megállapításai: 

·         A pályázati keret teljes egészének kiírása alapján egyelőre nem teljesült a kormány 60%-os arányra vonatkozó vállalása

·         A most kijövő 46-56%-hoz közeli arányszámokat vetítettünk előre a fél évvel ezelőtti elemzésünkben is, és akkor, illetve most is rögzítjük: ez nem dráma és nem is kudarc

·         Az előző uniós ciklus 40%-os célja végül 16%-30 körülre teljesült a különböző adatok szerint, így ahhoz képest az arány két-háromszorozódását látjuk

·         Ez az EU-források hosszabb távú gazdasági hasznosulása szempontjából biztató lehet

·         Elgondolkodtató, hogy a 7 évre járó EU-pénzeink 42-43%-át előre "eldöntött" nyerteseknek adja oda a kormány, így nem volt meglepő a brüsszeli kritika sem.

Harmadannyi pályázat - Mit jelent a gazdaságfejlesztés?

A 2014-2020-as uniós ciklusban idén március végéig összesen 545 uniós pályázat 9228 milliárd forintos keretösszeggel jelent meg, így ezzel kicsit túl is teljesítette a kormány azt a saját magának kitűzött célt, hogy a 7 évre járó keretösszeg (meghirdethető részére, 8920 milliárd forint) 100%-ára írja ki a pályázatokat. Érdemes egyébként megjegyezni, hogy az előző, 2007-2013-as ciklusban összesen több, mint 1500 pályázat jelent meg, így ehhez képest harmadannyi pályázat jelent meg valamivel kisebb pályázati pénztömeg mellett.

Mivel mostanra kiírták az elkölthető keret teljes egészére az uniós pályázatokat, így egyesével átnéztük az összeset, hogy mekkora az a rész, ami ebből közvetlen gazdaságfejlesztésnek feleltethető meg. A kormány ugyanis 2014 óta számtalan alkalommal ismételte a bűvös 60%-os arányt, vizsgálatunkhoz pedig a Magyar Nemzeti Bank korábbi módszertanát hívtuk segítségül. Eszerint az alábbi öt cél valamelyikének megfelelő pályázatokat sorolhatjuk a közvetlen gazdaságfejlesztéshez: 

·         Kutatás-fejlesztés és innováció;

·         Információ-kommunikáció-technológia;

·         Kis és középvállalkozások támogatása;

·         Energetika, energiahatékonyság,

·         Foglalkoztatás és egyéb gazdaságfejlesztés.

Kétféle megközelítés - Mi jött ki?

Mivel számos pályázatot "határterületnek" érzékeltünk a felhívás célja alapján (elsősorban a terület- és településfejlesztéses, valamint a vidékfejlesztéses pályázatokat), ezért kétféle megközelítést alkalmaztunk a közvetlen gazdaságfejlesztési fókusznál: a szigorú értelmezés esetén a "határterület" pályázatok keretösszegét nem vettük figyelembe (pl. barna mezős városi fejlesztések, illetve zöld város kialakítás a TOP-ban), hiszen nehéz megállapítani, hogy az ilyen jellegű fejlesztésekből mennyi tudható be közvetlen gazdaságfejlesztésnek. Ezzel szemben a megengedő értelmezésnél ezeket a "határterület" pályázatokat teljes egészében figyelembe vettük.

Ezek alapján az jött ki, hogy a már megjelent 9228 milliárd forintnyi pályázatból a szigorú értelmezés szerint 4289,5 milliárd forintnyi szolgál közvetlen gazdaságfejlesztési célt (46,5%), míg a megengedőbb értelmezés szerint 4976,5 milliárd forint (53,9%). Ha a 7 évre szóló, meghirdethető Operatív Programbeli keretekből indulunk ki (8920 milliárd forint, ennél vállalta a 60%-os arányt a kormány), akkor a kétféle megközelítéssel 48,1%-os, illetve 55,8%-os arányról beszélhetünk.

Amint azt az alábbi táblázatban láthatjuk: (értelemszerűen) messze a legmagasabb, lényegében 100%-os gazdaságfejlesztési aránnyal a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatainál beszélhetünk, és a közép-magyarországi térségnek szóló VEKOP-pályázatok mintegy felét is be tudtuk sorolni ilyen célokra. Ahogy jeleztük: a terület- és településfejlesztési (TOP), valamint a vidékfejlesztési (VP) pályázatoknál vannak nagy különbségek abban, hogy a szigorú, vagy a megengedőbb megközelítéssel nézzük a felhívásokat. 

Még lehet javítani...

A megengedőbb megközelítéssel kijött 55%-os aránnyal egyébként összhangban vannak a legutóbbi kormányzati nyilatkozatok (itt és itt), és érdemes megjegyezni, hogy a végső arányok még kicsit feljebb is tornászhatók, ha a 100%-os keret feletti további meghirdetésekben dominánsan gazdaságfejlesztési célú pályázatok jönnek ki (ez azért történhet meg, mert a nagyobb keretösszegű Operatív Programoknak erősebb a gazdaságfejlesztési fókusza). Ezzel a megoldással tehát idővel lehet még közelíteni a kormány 60%-os vállalásához, de erről csak később látunk majd pontosabb képet.

... de már így is két-háromszorozódásnál járunk

Arra sajnos nem volt lehetőségünk (és kapacitásunk), hogy az előző ciklus több mint 1500 pályázati célját ugyanígy végignézzük, de ahhoz, hogy el tudjuk helyezni a most kijött 46-56% közötti arányszámokat, három támpontot tudunk adni: 

·         a kormány képviselői rendszeresen azt hangoztatják, hogy adataik szerint a 2007-2013-as ciklusban 16%-os volt a közvetlen gazdaságfejlesztési arány és ez emelkedik a mostani ciklusban majd 60%-ra

·         Az Európai Bizottság előző ciklus utólagos értékeléséről szóló elemzésében 21%-os arányt találtunk (ld. az elemzés 13. oldalán a táblázatot, alatta pedig a WP2, WP3, WP4, illetve WP8 területekre költött források összege)

·         Az egy hónapja nyilvánosságra hozott KPMG/GKI elemzésben a fenti öt területtel összevethető célokra mintegy 2695 milliárd forintnyi forrás felhasználását tudtuk összeszedni, ami a keretösszeg 30%-át teszi ki.

Érdemes egyébként a két ciklus közvetlen gazdaságfejlesztési arányainak összevetésénél óvatosnak lenni egyelőre, mert míg az előző ciklusra már tényadataink vannak projektszintre lebontva, addig a mostani ciklusnál még csak a pályázati célokból tudunk következtetéseket levonni.

Egyelőre csak azt tudjuk megállapítani a fent említett KPMG/GKI-s anyag alapján, hogy a közvetlen gazdaságfejlesztési céloknak (piros keretben) viszonylag jó volt a gazdasági megtérülése (hatása) az előző ciklus adatai alapján. Így tehát az, hogy a mostani ciklusban ezen források arányának két-háromszorozódását látjuk, biztató kilátás a 2014-2020-as ciklus forrásfelhasználási minősége és a hosszabb távú gazdasági fenntarthatóság szempontjából. Ennél konkrétabbat egyelőre nehéz mondani, főleg amiatt, hogy most még csak pályázati célokról beszélhetünk. Azt viszont a tegnapi elemzésünkben bemutattuk, hogy a mostani ciklus forrásainak gyors kifizetése után 2020-2023 között az EU-s forrásínség miatt még inkább fontossá válik az, hogy hosszabb távon is fenntartható fejlesztéseket szolgáljanak a mostani pályázatok. 

Teljes cikk a Portfolion