Palkovics László Szabolcs-Szatmár-Bereg és a nyírségi megyeszékhely vezetőivel, országgyűlési képviselőivel tartott egyeztetés után elmondta, a megyékre és a megyei jogú városokra lebontott gazdaságfejlesztési elképzelést várhatóan januárban fogja elfogadni a kormány, a konkrét projektek pedig már az új uniós költségvetési ciklus részeként jelennének meg.

 

Ezekben a zónákban nemcsak a gazdaságfejlesztés, hanem az infrastruktúrával, a közlekedéssel, az energetikával, a vállalkozásfejlesztéssel és a szakképzéssel kapcsolatos programok is fontos szerepet kapnak.

 

A megyei közgyűlés elnöke arról beszélt, a zóna lehetővé teszi, hogy a gazdaságfejlesztés centruma ebben a régióban legyen, a különböző uniós és hazai fejlesztési források pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye további fejlődését szolgálják. Ebben a megyei önkormányzat is részt vesz, amely már elkészítette saját terveit.

 

A legnagyobb kihívás a humán infrastruktúra fejlesztése lesz, amelyben nagy szerepet kap a Nyíregyházi Egyetem.

 

A munkahelyteremtő befektetések idevonzásával, valamint a szakképzés és az egyetem erősítésével szeretnénk gyengíteni az évtizedek óta tartó, leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok kivándorlását.

 

A megye egyéni országgyűlési képviselőivel folytatott egyeztetések segítségével készült el az a tervezési stratégia, amelyet Palkovics László terjeszt majd a kormány elé.

 

Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna létrehozásának célja Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék országhatárokon átnyúló hatású, átfogó fejlesztése.

 

A Tokaj-Zemplén térségre önálló fejlesztési terv készül. A gazdaságfejlesztés fókuszában a zóna húzóágazatai, a jármű- és gépipar, a vegyipar, a műanyag- és gumiipar, az egészségipar, az elektronika és IT, a mezőgazdaság és a ráépülő feldolgozóipar, valamint a turizmus áll.

 

Forrás: vg.hu/vallalatok