Az Európai Bizottság kedden közzétette elképzelését arról, hogy hoznák létre 2025-ig az európai oktatási térséget. A most ismertetett elképzeléseket november 17-i göteborgi csúcstalálkozójukon a tagállamok vezetői is megvitatják majd.

„Európa egyik legnagyobb vívmánya, hogy a munkavállalók és a polgárok szabad mozgását biztosító térség létrehozásával hidakat épített a kontinens különböző területei között. A mobilitás azonban még mindig akadályokba ütközik az oktatás területén. 2025-re olyan Európában szeretnénk élni, ahol a tanulást és a kutatást nemcsak, hogy nem akadályozzák határok, de ahol megszokottá vált egy ideig másik tagállamban tanulni vagy dolgozni” - jelentette ki Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, növekedésért és versenyképességért felelős bizottsági alelnök.
„Európa jövőjét szem előtt tartva nagyratörő közös menetrendet kell kidolgoznunk arra vonatkozóan, hogy a kultúrát és a tanulást miként tudjuk az egység szolgálatába állítani. Az oktatás kulcsfontosságú, mivel általa tudjuk elsajátítani az ahhoz szükséges készségeket, hogy egyre összetettebb társadalmaink aktív tagjaivá válhassunk. Az oktatás révén tudunk alkalmazkodni gyorsan változó világunkhoz, európai identitást kialakítani, megérteni más kultúrákat, valamint szert tenni azokra az új készségekre, amelyekre egy mobil, multikulturális és egyre inkább digitális társadalomban szükségünk van” - hangsúlyozta Navracsics Tibor, aki az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságpolitikáért és a sportért felel a testületben.
2017 márciusában, Rómában tartott ülésükön a tagállamok és az EU-intézmények vezetői egy olyan Unió létrehozása mellett kötelezték el magukat, „ahol a fiatalok a lehető legjobb oktatásban és képzésben részesülnek és a kontinensen bárhol tanulhatnak és vállalhatnak munkát”. A Bizottság úgy véli, hogy az oktatás és a kultúra fontos szerepet játszhatnak a munkaerő elöregedésével, a folyamatos digitalizációval, a jövőben szükséges készségekkel, valamint azzal összefüggő kihívások kezelésében, hogy népszerűsíteni kell a kritikus gondolkodást és a médiaműveltséget, mivel az Interneten terjednek az „alternatív tények” és a félretájékoztatás, továbbá szükség van az összetartozás érzésének erősítésére a populizmussal és az idegengyűlölettel szemben.

A közlemény szerint az európai oktatási térségnek a következőket kell magában foglalnia:

·         a mobilitás megvalósítása mindenki számára: az Erasmus+ program és az Európai Szolidaritási Testület pozitív tapasztalataira építve és a résztvevők számát növelve, valamint az uniós diákigazolvány létrehozásával, amely új, felhasználóbarát megoldást kínálna a hallgatók tanulmányi adataira vonatkozó információk tárolására;

·         az oklevelek kölcsönös elismerése: a bolognai folyamatra építve egy új, úgynevezett „Sorbonne-folyamat” elindításával, a felsőoktatási diplomák és iskolai bizonyítványok kölcsönös elismerésének előkészítése érdekében;

·         fokozottabb együttműködés a tantervek kidolgozása terén: ajánlások megfogalmazása annak biztosítása érdekében, hogy az oktatási rendszerek átadják valamennyi tudáselemet, készséget és kompetenciát, amely a mai világban lényegesnek tekinthető;

·         a nyelvtanulás színvonalának javítása: új referenciaérték meghatározása révén, amely 2025-re azt irányozza elő, hogy a felső középfokú oktatás végére valamennyi európai fiatal az anyanyelve(i) mellett két másik nyelvet ismerjen alaposan;

·         az egész életen át tartó tanulás előmozdítása: konvergenciára törekedve és a tanulásban egész életük során részt vevő emberek számát növelve annak érdekében, hogy arányuk 2025-re elérje a 25%-ot;

·         az innováció és a digitális oktatás általános érvényesítése: az innovatív és digitális képzés ösztönzése és új digitális oktatási cselekvési terv kidolgozása révén;

·         a tanárok támogatása: az Erasmus+ programban és az eTwinning hálózatban részt vevő tanárok számának megsokszorozása, valamint a pedagógusok és az oktatási intézményvezetők szakmai fejlesztéséhez nyújtott szakpolitikai iránymutatás révén;

·         az európai egyetemek hálózatának létrehozása annak érdekében, hogy a világszínvonalú európai egyetemek zökkenőmentesen működhessenek együtt határokon átnyúló projektekben, valamint az Európai és transznacionális kormányzás iskolája (School of European and Transnational Governance) megalapításának támogatása;

·         befektetés az oktatásba: az oktatási szakpolitika javítását célzó strukturális reformoknak az európai szemeszter keretében való támogatása, az uniós finanszírozás és az uniós beruházási eszközök oktatási célú felhasználása, valamint referenciaérték előírása révén, miszerint a tagállamoknak a GDP 5%-át kell oktatásra fordítaniuk.

·         a kulturális örökség megőrzése, valamint az európai identitás és kultúra megélésének erősítése: a kulturális örökség európai évére (2018) építve az európai kulturális menetrend elkészítése, valamint a közös értékekre, az inkluzív oktatásra és az oktatás európai dimenziójára vonatkozó tanácsi ajánlás kidolgozása révén;

·         a Euronews európai dimenziójának megerősítése, amelyet 1993-ban több európai közszolgálati műsorszóró azzal a céllal hozott létre, hogy legyen egy olyan európai csatorna, amely páneurópai perspektívájú, független, minőségi információkat tesz elérhetővé.

2010-ben az EU az Európa 2020 stratégia keretében két oktatási célt tűzött ki maga elé, amelyek tekintetében már valós eredményeket sikerült elérni. A korai iskolaelhagyás aránya a 2010-es 13,9%-ról 2016-ban 10,7%-ra csökkent, a cél pedig az, hogy 2020-ra már csak 10% legyen. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 2010-ben mért 34%-ról 2016-ra 39,1%-ra emelkedett, és a cél az, hogy 2020-ra elérje a 40%-ot.

A Bizottság szerint eljött az ideje annak, hogy ezen alapokra építve még ambiciózusabb célokat tűzzenek ki.

bruxinfo.hu