A kohéziós politikára szánt források megvágását nem támogatja Juncker, mert számos régiónak szüksége van még a felzárkóztatási forrásokra, de a kiadási szerkezetét modernizálni kell, és a beszéde alapján, korábbi álláspontjához hasonlóan, úgy tűnik: a kohéziós források politikai feltételekhez kötését sem támogatja. Ugyanígy a közös agrárpolitikai források vágását sem támogatja, de a kiadási szerkezet modernizálását igen.

Günter Öttinger költségvetésért felelős uniós biztos előadásában újra jelezte azokat a már sokszor elmondott összefüggéseket, hogy a Brexit miatt évente 12-13 milliárd eurónyi brit befizetés fog hiányozni az EU közös költségvetéséből, miközben egyre több költségvetési célra kell áldozni. A feszültséget egyrészt úgy lehet oldani, ha az EU büdzséből csak a minél magasabb hozzáadott értéket elérő célokra áldoznak, másrészt ő is azt szorgalmazta, amit Juncker, hogy a tagállamok fizessenek be többet a közös kasszába, azaz emeljék az együttes GNI 1%-a fölé a közös kassza plafonját.

Öttinger leszögezte: csak két program érinthetetlen az EU-költségvetés kiadási oldalán, amelyekre mindenképpen többet, nem pedig kevesebbet kell költeni: a diákcsere programra (Erasmus) és a kutatás-fejlesztésre (Horizont 2020). Megfogalmazása szerint többet kell költeni az EU-költségvetésre:
a mostani 1% után "1,1%+valami" szintre kell legalább emelni az együttes GNI arányában a büdzsé plafonját.

Teljes cikk a portfolio-n