Öt Nobel-díjas – Sir Paul Nurse, Jules Hoffmann, Serge Haroche, Jean Tirole és Edvard Ingjald Moser –, valamint a matematikai Nobel-díjnak tekintett Wolf-díjjal kitüntetett Lovász László próbálta meggyőzni az Európai Bizottság vezetőit arról, hogy fontos lenne kiszámítható módon támogatni az Európai Unióban folyó alapkutatásokat. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerdán munkaebéden fogadta a tudósokat. A találkozón részt vett Jyrki Katainen, az EB alelnöke, továbbá Carlos Moedas, az EB kutatásért felelős biztosa is.

„Jó hangulatú beszélgetés volt. Mi, tudósok amellett próbáltunk érveket felhozni, hogy a tudományos alapkutatás mennyire fontos, és hogy ennek a támogatását ne csökkentsék az új innovációs alap miatt, már csak azért sem, mert az alapkutatás egyébként is az egész innovációs lánc kiindulópontja” – mondta el Lovász László az mta.hu-nak.

Jean-Claude Juncker tavaly novemberben jelentette be az European Fund for Strategic Investments (EFSI) létrehozásának tervét. A program lényege, hogy az EU három év alatt 315 milliárd eurót mozgasson meg fontos, de még a Németországhoz hasonló, fejlett tagállamokban is elhalasztott fejlesztések megvalósítására. Az EB úgy tervezi, hogy a központi EU-s források és a tagállamok mellett számos magánbefektető járul majd hozzá a fejlesztési programhoz.

Az EFSI pénzalapját viszont részben a Horizont 2020 uniós kutatási és technológia-fejlesztési keretprogram költségvetésének terhére töltenék fel. Ezt a megoldást a kutatói közösség nem tartja szerencsésnek. Az EB több tiltakozó nyilatkozatot és nyílt levelet kapott a terv miatt, s a hat tudós is ezért kért találkozót a Bizottság vezetőitől.

Az eseményre készülve Jean-Claude Juncker arra emlékeztetett, hogy az EFSI elindítását megelőző tárgyalások az utolsó szakaszuknál tartanak. „A társjogalkotókkal együtt azon munkálkodom, hogy minimális legyen az a hatás, amely az alapkutatásokat érintheti, és amelyről tudom, hogy aggodalom övezi a kutatói közösség körében” – mondta az EB elnöke szerda délelőtt Brüsszelben.

Az EB Berlaymont-épületében szerdán tartott, részletekbe menő megbeszélésen körvonalazódott a kompromisszum. A munkaebéd után tartott sajtótájékoztatón Carlos Moedas szintén arról beszélt, hogy az EFSI feltöltésének módjáról még vita van a Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács között. „A Bizottság nagyon keményen dolgozik azon, hogy az elvonás minél kisebb mértékben legyen hatással az alapkutatásokra, vagyis az European Research Council pályázataira és a Marie Curie Actions ösztöndíjra” – számolt be az egyeztetésről Moedas.

Sir Paul Nurse, az orvosi Nobel-díj 2001-i díjazottja hozzátette: szerinte a fenntartható gazdasági bővülésnek és a közjónak a tudomány és a tudástermelés az alapja, a támogatások elvonása pedig ezzel a céllal ellentétes. Az alapkutatás finanszírozásának megóvásában a tagállami kormányokra, azaz a Tanács döntésére is szükség van – mondta.

„Úgy gondolom, sikerült meggyőzni az EB vezetőit arról, hogy az egyébként nagyon hasznos új támogatási terv miatt ne vonjanak el forrásokat az alapkutatástól, ennek egyébként is nagyon rossz üzenete lenne. Egyebek között megemlítettem, hogy az ERC-pályázatok Magyarországnak, illetve az egész régiónak fontosak, mert hidak ahhoz, hogy kutatóink bejussanak a nemzetközi alapkutatási közösségbe. Utalva a hazai jó eredményekre röviden elmondtam, hogy mi elindultunk ezen az úton, és remélhetőleg a jövőben is sikeresek leszünk a pályázatokon. Ugyanígy a Marie Curie pályázati rendszer is nagyon fontos a számunkra” – mondta Lovász László.

Az eredeti elképzelések szerint az EB 1,7%-ot (több mint 220 millió eurót) vonna el az ERC költségvetéséből az EFSI céljaira. Ez körülbelül 150 granttel és 900 kutatóhellyel lenne kevesebb az ERC amúgy is túlpályázott rendszerében. A szerdai találkozó eredménye tehát ennek tetemes mérséklése lehet.

Az EU kutatási és technológia-fejlesztési keretprogramját 1984-ben hozták létre. A legutóbbi (immár nyolcadik) szakasz a Horizont 2020, amelynek három pillére formájában 2014–20 között körülbelül 80 milliárd euró jut alapkutatásokra, ipari fejlesztésekre (a többi között nanotechnológiára, biotechnológiára), valamint a társadalmi-gazdasági problémák megoldására. A „Kiváló tudomány” elnevezésű pillér költségvetése 24 milliárd euró. Ennek a pillérnek a része az Európai Kutatási Tanács (ERC), amely az EU legnagyobb, felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerét működteti. E pályázatokon az új EU-tagállamok közül a magyar kutatók igen jól szerepeltek: 2007–13 között a térség 107 nyertes projektjéből 47 érkezett Magyarországról. A Marie Skłodowska-Curie Akciók pályafutás-fejlesztési ösztöndíját annak segítésére hozta létre az EU, hogy a tapasztalt kutatók új területeken próbálhassák ki magukat, és ezáltal új ismeretekhez juthassanak.

A brüsszeli tanácskozás másik eredménye, hogy az EB hétszemélyes tudományos tanácsadó testület létrehozását tervezi. A José Manuel Barroso által vezetett előző EB-ben Anne Glover brit mikrobiológus látta el a bizottsági elnök mellett dolgozó tudományos főtanácsadó feladatát, azonban az ő mandátuma az új EB felállásával megszűnt. A Jean-Claude Juncker vezette mostani Bizottság terve szerint a testületi tagságot kiváló kutatóknak ajánlják fel. A testülettel szembeni igény, hogy a több tudományterületről érkező tudósok függetlenségüket megőrizve, intézményi és politikai befolyástól mentesen és átlátható módon adjanak tanácsot, és határozzák meg, hogy egy-egy témában melyek a legfontosabb tények. A testület feladata lenne továbbá, hogy az európai tudományos akadémiák és más kutatóműhelyek eredményeit közvetítse az Európai Bizottság részére.

„Számomra nagyon jó üzenete volt annak, hogy három európai vezető tekintélyes időt szánt tudományos kérdésekre, illetve arra, hogy ezekben a kérdésekben egyezségre jussanak a tudományos közösséggel” – mondta Lovász László.

infovilag.hu